Most képzeljük el, ha hirtelen megjelenne egy varázsló, és egy pálcamozdulattal eltávolítaná az összes húst a szupermarketek polcairól, ezzel egyidejűleg megszűnne bennünk minden vágy, hogy megegyük.
Mi fog történni a következő napokban, években, sőt évezredekben?
Egyik napról a másikra az élelmiszerekhez kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátása körülbelül 63%-kal csökkenne.
Többé nem kapnánk fehérjét és kulcstápanyagokat abból a nagyjából 70 milliárd csirkéből, 1,5 milliárd sertésből, 300 millió szarvasmarhából, valamint 200 millió tonna halból és kagylóból, amelyeket évente fogyasztás céljából feldolgoznak.
Ennek a táplálkozási hiánynak a pótlása érdekében megnőne a keresletünk a gyümölcsök, zöldségek és hüvelyesek iránt – ez az étrend, amelyben a legtöbb dietetikus egyetért, minden olyan tápanyagot tartalmaz, amelyre szükségünk van az egészséges élethez.
De eleinte nem lenne elég ebből az ételből. A kereslet növekedése a termelési költségek megugrását okozza.
Azokban a régiókban, ahol a zord természeti viszonyok megnehezítik a zöldségtermesztést, a hirtelen húshiány miatt az embereknek kevés ennivalójuk marad.
Azok a kultúrák, ahol az étrend a húson alapul, elveszítenék alapjaikat.
Az Egyesült Államok csendes-óceáni északnyugati részén élő lazacevő törzsek például nemcsak élelmüket és megélhetésüket veszítenék el, hanem vallásuk szerves részét is.
Halászok tízmilliói veszítenék el állásukat, amelyeket már most is fenyeget az apadó halállomány.
A húsipar összeomlásával a fejlődő országokban sok háztartás elvesztette az állattenyésztésből származó jövedelmet.
Egyes hústermelők mezőgazdasági terményekre térnének át, így a dolgozók – és a szomszédos közösségek – kevésbé lesznek érzékenyek az állattenyésztéssel összefüggő légúti betegségekre.
A mezőgazdaság bővülésével az árak esnek.
Végül a vegetarianizmus a legtöbb országban olcsóbb lesz, mint a húsevés.
Szerencsére nem kell új termőföldet irtani, hogy megtermeljük ezt az élelmiszert.
Mivel nem tenyésztettek húsért állatokat, ma már takarmánytermesztésre használt földterületek állnak rendelkezésre.
Mindent összevetve az új étrendünkhöz kevesebb földre és vízre lenne szükség.
Évente több millió haláleset kerülhető el, részben a szívbetegségek, a rák és a vörös hús fogyasztásával összefüggő egyéb betegségek alacsonyabb arányának köszönhetően.
Nem továbbítanánk többé új kórokozókat az élelemre vadászott vadon élő állatokból, vagy a tenyésztett sertésekből származó új influenzavírusokat, vagy a megelőzően antibiotikumokkal táplált szarvasmarhákban kialakuló gyógyszerrezisztens szuperbaktériumokat.
Az évek múlásával a globális biodiverzitás növekszik, ahogy az élőhelyek elvesztése, a peszticidhasználat és a mezőgazdaságból származó egyéb terhelések csökkennek.
Az amazóniai madaraknak több erdőjük van átrepülni.
Kevesebb gepárdot lőttek le, mert túl közel lopakodtak az állatokhoz.
A méhek, darázsok és lepkék közösségei a természetes élőhelyek bővülésével virágoznak.
A rovarok által beporzott növények viszont magasabb hozamot adnak.
Számos óceáni faj kilábal a túlhalászásból.
A történelem során az emberek a hagyományosan vegetáriánus régiókban olyan genetikai mutációt fejlesztettek ki, amely segít a növényi zsírok hatékonyabb feldolgozásakor.
Így több ezer év alatt testünk úgy fejlődhet, hogy a legtöbbet hozza ki zöldségeinkből. Vagy elveszíthetünk néhány adaptációt, például azt a képességet, hogy vasat vonjunk ki a húsból.
Természetesen a varázsló nem fogja kifogyni a világunkból a húsból.
Bár sokan a vegetáriánusok mellett döntenek, a globális húsfogyasztás még mindig növekszik.
Ez a tendencia problémákat okoz éghajlatunkban. Még ha hirtelen leállítanánk is a fosszilis tüzelőanyagok égetését, a megszokott élelmiszer-rendszerek a növekvő népességgel együtt 1,5°C fölé emelnék a globális hőmérsékletet e század végére.
Az ipari állattenyésztés a legnagyobb bűnös.
A marhahús és a tejtermékek termelése felelős az összes élelmiszerrel kapcsolatos kibocsátás több mint 60%-áért, miközben a világ kalóriájának csak körülbelül 18%-át adja.
Valójában egy szerény mennyiségű húst, például csirkét tartalmazó étrend gyakran kevesebb üvegházhatást okozó gázt termel, mint a magas tejterméket tartalmazó vegetáriánus étrend.
A marhahús, a sajt és a tej fogyasztásának csökkentése nagyban hozzájárulhat a húsmentes világ számos előnyének eléréséhez – nincs szükség varázslatra, írja a 6yka.
Kövessen minket oldalunkon Facebook és Instagram oldal i Twitter fiókot.